Két napig ne együnk húst, megállíthatjuk a felmelegedést
Egy héten legalább két napig nem kellene húst enni, és ez már elegendő lenne a globális felmelegedés megállításához - állapította meg egy új brit kutatás.
Egy héten legalább két napig nem kellene húst enni, és ez már elegendő lenne a globális felmelegedés megállításához - állapította meg egy új brit kutatás.
Svájci kutatók szerint az Alpoknak a klímaváltozás hatására olvadó gleccsereiből erősen mérgező szennyezőanyagok oldódnak ki, melyeket évtizedeken át a jég zárt magába.
A világvégejóslatok dacára csekély az esélye, hogy decemberben Koppenhágában megállapodjanak a globális felmelegedés mérsékléséről – derült ki a dán fővárosban a múlt héten tartott nemzetközi konferencián.
Az eddigi legmelegebb év nem tavaly vagy tavalyelőtt volt, hanem még 11 évvel ezelőtt, 1998-ban. Akkor viszont mi a helyzet a felmelegedés rémével?
Az ipari országoknak 2050-ig évente 75 és 100 milliárd dollár közötti összeggel kellene segíteniük a fejlődő országokat az éghajlatváltozás elleni harcban - derült ki a Világbank által Hágában közzétett jelentésből.
Egy cseh klímakutató szerint a melegedő éghajlat megváltoztatja a komló minőségét, ezáltal befolyásolja az abból készülő alkoholos ital ízvilágát.
Más összetett rendszerekhez hasonlóan, a klímaváltozás esetében is azonosíthatóak azok a fordulópontok, amelyek azt jelzik, hogy már nincs visszaút.
Hirtelen és elkerülhetetlen éghajlati változások egyre növekvő kockázatával kell szembenéznie a világnak a vártnál gyorsabb globális felmelegedés miatt - figyelmeztetett egy nemzetközi tudóscsoport csütörtökön nyilvánosságra hozott tanulmánya.
Visszafoghatnánk a globális felmelegedést, ha a világon mindenhol fehérre festenénk a tetőket, a járdákat és az utakat. Steven Chu Nobel-díjas fizikus, Obama energetikai tanácsadója szerint Kalifornia jól tette, hogy hasonló döntést hozott pár éve - írja a Times Online.
Éghajlatváltozási Bizottság néven kedden megalakult a kormány Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) megvalósítását segítő tanácsadó testülete - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM).
Az egyik legnagyobb jégmező elolvadása feltehetően nem fogja olyan mértékben megemelni az óceánok szintjét, mint azt korábban vélték. A kutatók most 3,3 méterre teszik a nyugat-antarktiszi jégmező megsemmisüléséből eredő tengerszint-növekedést.
Csaknem teljesen eltűnt az a bolíviai gleccser, amelyet sokáig a világ legmagasabban fekvő síterepeként tartottak számon. A kutatók szerint a jégfolyamok jóval gyorsabban olvadnak, mint azt korábban feltételezték.
Egy alaszkai kisváros 340 lakója az elsők között lehet, akiknek a klímaváltozás miatt kell hátrahagyniuk otthonukat. Az éves középhőmérséklet emelkedése miatt a partot borító jég elolvad, akárcsak az állandóan fagyott talaj (permafroszt), amelyen a városka elterül.
Erdészkutatók attól tartanak, hogy az éghajlatváltozás hatására az erdők a jövőben több üvegházhatású gázt bocsátanak majd ki, mint amennyit tárolnak. Jelenleg a világ erdei még a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy egynegyedét nyelik el.
A legutóbbi, egy évtizedig tartó szárazság, amely mintegy százezer embert ölt meg Afrika Száhel-övezetében, csak ízelítő abból a "megaszárazságól", amely a térséget sújthatja a globális klímaváltozás nyomán - közölték amerikai éghajlatkutatók a Science tudományos folyóirat legutóbbi számában.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) csütörtökön közzétett legfrissebb beszámolója szerint a globális klímaváltozás mértéke és üteme túllépett a világszervezet Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-es jelentésében vázolt legborúlátóbb forgatókönyveken is.
New York veszélybe kerülhet az éghajlat felmelegedése következtében elolvadó jégmezőkből felszabaduló víz hatására. A folyamatot vizsgálva a tudósok arra következtetnek, hogy a tengervíz szintje különböző mértékben emelkedhet az egyes térségekben, és sok jel arra mutat, hogy New York körül jobban nő a vízszint, mint más sűrűn lakott partszakaszokon - írta meg a The New York Times.
Az Atlanti-óceán áramlatainak lassulása várhatóan kevésbé gyorsan következik be, mint korábban gondolták a Science című folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint.
Június elejéig akkora volt az aszály, hogy a gazdák kárenyhítésben részesülnek. Utána viszont árvizeket okozott a heves esőzés. A globális felmelegedéssel feltehetőleg szaporodnak a hasonló, ma még szélsőségesnek tekinthető esetek.
Élhetnek-e a globális felmelegedés folytán újra hüllők az Északi-sarkon - teszi fel a kérdést Mark Lynas brit környezetvédő, író-újságíró annak kapcsán, hogy Axel Heiberg-szigeten 55 millió éves krokodilszerű lények éltek.